agyarok

A macska- és levendulaszerető Lmk lakóparkban él, együtt a szomszédokkal. Néha úgy érzi, jobb lenne nélkülük:

Lakóparkban élni.

- hogyan lehet két teljesen egyforma, ugyanakkora, ugyanahhoz a közös képviselethez tartozó lakás közös költsége között tízezer forint különbség?

- miért gondolja úgy kedves pedagógus szülő és pszichopata férje, hogy ha a nap bármely szakában káromkodva-üvöltve-ütve kergetik egymást és a gyerekeket a lakás minden szegletében, valamint a lépcsőházban, arra senki nem ébred fel, esetleg meg se hallják őket?

- hogy lehet valaki annyira balfék, hogy amikor ezt jelzi a védőnőnek, kiderül, hogy a védőnő egy baráti társaságba jár előbb említett embertársaink családjával?

- miért zavarja a lakókat egy lakásban gondozott, ám a közös kertrészben is hancúrozó macsek? eléggé szánalmas azért balhézni a gazdával, mert a cica elkapott egy madárfiókát a természetben. tápláléklánc, bazzeg! (és már Illatos úttal fenyegetőznek. nooooormális?)

- furcsa gondolkodásmód: a tetőtérben élők magasabb fűtésszámlákkal rendelkező családok. ők úgy gondolják, az alsóbb szinteken lakók, akik nyilván nem fűtenek annyit, mert körbeveszik őket más lakások, fizessenek magasabb díjakat...csakmertcsak. mert nehogymár csak ők fizessenek sokat. (nem teljesen értem, hogy aki megvásárol egy 50 négyzetméteres tetőterasszal rendelkező odút, hogyan jelenthet gondot neki a magasabb fűtésszámla?)

- miért tartalmaz a közös költség kertészeti díjat, amikor két éven át nem találkoztunk kertésszel a kertben, és kiégett a fű meg a levendula is?!

- miért felejt el rászólni az amúgy bűbáj anyuka a kisfiára, hogy a 2 kilós távirányítós autót (meg több zsáknyi egyéb játékot) nem vicces dolog ledobni az alattuk lévő teraszra, ahol egy háromhónapos csecsemő próbál a saját teraszán aludni...

- miért felejt el rászólni az amúgy is idióta anyuka a gyermekeire, hogy nem illik más teraszára a közös kertrészből beugrani, és ott játszadozni?

- miért gondolja azt, kedves szomszéd apuka, hogy illik egy másik család hölgytagjainak szoptatási folyamatát szinte a teraszra belépve bámulni? nem tehetek arról, hogy nem sötétít eléggé a függöny, de el is lehet fordulni.

- miért gondolja úgy, kedves szomszéd néni, átlósan föntről, hogy ér megvető pillantásokat szórni a síró babáját a teraszon altatni próbáló anyukára? előfordul, hogy egy baba álmos. az is, hogy sír emiatt. úgy tűnik, van akinek ez újdonság.

kérek egy családi házat. egy erdő közepén. szomszédok nélkül. most.

Ha Mihály családjának nincs autója és nem hajlandóak bevinni őt és egy másik mentőre váró beteget a kórházba vele, akkor. De bevitték.

Mihály 62. Van baja, például kevesebb veséje van, mint nekem, de emellett még élne, amit nem csodálok. Szeret ott lakni, ahol, még mindig, pedig a helység (és az egézségügy) majdnem kinyírta. (A falu, ahol él az M5-ös egyik lehajtójától, kezdő jogsival is éppen 5 percre van. Bp-től a lehajtó uszkve 40-50 km)

Hétfőn rosszul lett. A végtagi zsibbadás, a légszomj és a kidülledt szemek megijesztették a családját, hívták az ügyeletet. Az orvos meglátta és azonnal hívtra a mentőket, valami baromira nem stimmel, infarktusgyanú is akár. 

Hol a beteg? Ott? Három óra múlva tudunk kiérni. (!)

A háziorvos ebbe talán még bele is egyezett volna, szerencsére a család egyik agilisabb tagja behisztizett, elragadta a telefont és szolíd anyázás után megoldási javaslattal állt elő a diszpécsernek. Beteszem az autóba a papát és beviszem C-be, a kórházba, hm? Ami ezután jött, az olyan, amit nehezen lehet kommentálni.

Diszpécser némi megkönnyebbüléssel a hangjában beleegyezik a papa személyautón való szállításába, majd zavar nélkül beközöl. Ha már úgyis mennek C-re a kórházba, asszonyom, tegyék már meg, hogy a faluban várakozó, egy ideje már a mentőre váró másik beteget is behozza!

Bevitte. Ezbazmeg. Nincs ilyen. Van ilyen.

via tumblr

végre vége. nehezen hiszem, hogy a kereskedelmi tévék a realityk befejeztével akár eggyel is értékelhetőbb műsort tűznének az egyébént értékes műsorsávba, de komoly megkönnyebbülés, hogy nem kell a kapcsolgatás közben egy viselkedési zavaros, csúnya fiúba és az őt körülvevő hisztérikus, műmellű, értelmekben nem gazdag válogatottba botlani.

hogy valóságshow minek van? erre még könnyű megadni a választ. az emberek szeretnek összekacsintani és falufílinget létrehozni, akár országosan is. a magas oroszról és a tapló festett szőkéről végre lehet úgy beszélni, mint a szomszéd Julikájáról, csak nem olyan ciki, ha meghallja az anyja.

az sem fogas kérdés, hogy miért szükséges feltétlenül sötét egyedeket beválogatni az ehhez hasonló műsorokba. megszűnne a pletyka-lehetőség, ha egy csapat fizikus naphosszat az új atommag-problémán lamentálna, senkit nem érdekelne, ha kiegyensúlyozott, boldog kapcsolatban élő középkorúak mindennapjait láthatnánk. 

de hogy mennyi pénz van ebben? és kik azok, akik szavaznak? és hogy lehet, hogy egyszerűen nem bír kimenni a divatból, sőt? akkor most tényleg ennyien utálják, mint amennyien ezt hangoztatják vagy ez is csak álszenteskedés?

értem én ezt?

hogy ezek minek vannak? 

esernyő helyett autót elővevő, autóban rettegő

(hogy inkább miért nem marad otthon, ha egyébként nem használja az autót vagy miért fél a víztől ennyire? meg van esőkabát is.)

negyvennel belső sávban héderelő

(hogy magyarázza el már az egyik és akkor megértem)

szévédőre rákenődő, kidülledt szemmel, csak előrefigyelő

(kipróbáltam, baromi kényelmetlen és nemhogy több kilátást enged, hanem sőt)

nem - vagy csak utolsó utáni pillanatban - indexelő

(és akkor persze, ha nekimész, majd biztos anyázik is)

motor kipufogóját megbuheráló ordíttató

(rákötném kis fülét egy debrecen-budapest táv erejéig, majd meggondolja)

zöldreváltó lámpánál hirtelen kapkodó, mitiskellhogyanakézifékjajmárindulok

(érdemes tán parkolóban próbálgatni az elindulás-megállás kombót)

autópályán 140-nél, kamionelőzés közben levillogó, seggbejövő

(sietek, lemegyek, attól, hogy baszogatsz, csak ideges leszek és befékezek, jó ez így neked?)

jobbkézszabályt (stb-t) leszaró, majd anyázó

(kéne egy jó dugás a feszültségoldás, babám?)

lefulladóra rádudáló

(rádudálsz, ideges lesz, bénázik, még később indulhatsz utadra)

(fél)dugóban csak csorgó, többieket leszaró

(ha átgondolnánk a dugók kialakulásának menetét, akár jöhetne is a gondolat, hogy ettől csak még nagyobb lesz. hm?)

saját baromsága után anyázó, legtöbbször hímnemű, fiatal-középkorú egyed, aki hősként a nőket pécézi ki általában

(személyes tapaszatlat: ha ilyenkor mosolyogva puszikat dobsz a kis mucinak, még idegesebb lesz, de legalább megdöbben és bennszakad a szó)

többször felmerült (nem csak bennem), hogy akár évente is érdemes lenne felülvizsgálni a jogosítvánnyal rendelkezők képességét az autóvezetésre és a közlekedésre úgy általában. biztos utálnám, hogy még egy dolog, amire oda kell figyelni, de ha egyábként szabadabb és nyugodtabb lenne a haladás, vidáman vizsgáznék többször is.

a bor jó. a magyar bor nagyon jó. jó magyar borászoktól bort kóstolni rafinált kéj. lehetne.

Etyek ráadásul vidám hely, csak sétálni is érdemes. saját idiotizmusomnak tudom be csak, hogy idén voltam először a faluban. ráadásul éppen a borfesztiválon. és mert a borászok azt mondják, ez a legbarátibb fesztivál az összes közül, szinte szégyellem bevallani, hogy az első tíz percben majdnem visszafordultam és a vérbe kívántam az egész pereputtyot. a szülőket viszont mulatni hoztam, mulatni is fognak, ha addig élnek is.

az, hogy Etyeket nem lehet autóval megközelíteni ilyenkor, még érthető is. a parkolásra alkalmatlan kialakított parkoló még a régi szigetes romantikát is visszahozhatja. az már kevésbé, hogy a parkolási díj 700 forint. ezért ugyan a sofőr (a sofőr, bázz, akire a fesztivál kijáratánál már várnak a rend éber őrei) utazhat a faluba szállító buszon oda és vissza (odafelé kínosan józan voltam, úgyhogy meg mernék esküdni, hogy a buszút nem volt két kilométer sem). a további utasoknak felnőttenként még hétszázat le kell pengetni a buszért. itt szolídan nyekeregtem már, de mert csakazértsembaszomelanegativizmusommalazestét, csak kicsit lamentáltam.

megérkezés, örülés, igyunk, együnk, jó lesz. kell jegy, abból lesz a bor. nem jegy van, kártya van. nem baj, veszek kártyát. okosak, hogy kitalálták, más fesztiválon is használhatom majd (melyikeken? miért nem az összesen? mi van, ha elhagyom? mennyit akarok költeni? stb., de mindegy, mulatunk, ugye) kártya ezer. oké. kell rá pénz is. oké. mi van, ha nem iszom le? semmi, idd le holnap! - jön a válasz. nem jövök holnap. akkor ma idd le! logikus, de mennyit?mi van, ha nem tudom leinni vagy nem akarom? visszakapom a rátett pénzt? nem. felhasználhatom a további fesztiválokon, amiket nem tudom, hogy micsodák és hogy megyek-e egyáltalán? nem. akkor, eszerint, ha van rajta, akár jelentős összeg is és mondjuk mert balfasz vagyok, berúgok két decitől, akkor baszhatom? igen.

itt már hazamentem volna, de a szülők elég cukin fogyasztották a töki pompost a padon és örültek, hogy mulatunk, úgyhogy fogszívva és az ismerős borászok üvegeseire gondolva kipengettem némi kápét és kértem a poharat. na, az nincs már. ja, de van. három. annyit kérek. oké, nyolcszáz darabja. picsafasz - csúszott ki, pedig nem akartam. mi van? aha, annyi. nem kérek. iszom, bazdmeg kézből. és miért csak három van? mert hétkor már be kellett volna zárnunk az infósátrat, addig vagyunk hivatalosan. mifasz? 

borfeszt, mulatság és az infósátrak, ahol pénzt lehet tenni a kártyára és ahol kurvadrágán poharat lehet venni, bezár. hétkor. itt már akartam picsafaszozni, de már annyi pénz volt a kártyán - amit ugye a büdös életben nem nyerek vissza, ha le nem vásárolom, hogy belül sikítva, szülőket felnyalábolva, azonnal a borászbarát felé navigálok, ott majd elköltöm, ad majd poharat vagy üveget, már leszarom, csak igyunk, menjünk haza és felejtsük el az egészet.

az a jó, hogy messze volt a borászbarát és kisétáltam a hisztit - na jó, neki még egy kicsit pampogtam - és innentől kezdve minden tökéletes volt. zseni borászok, hozzáértenek, nem néznek hülyének, kedvesek, segítőkészek, senki nincs nagyon leramatyulva, se hányás, se semmi, csak mosolygó arcok, baromi jó borokkal.

miértek:

miért (nehezen nem írom le, hogy mi a faszért, höhö) kell elkúrni az ember kedvét a lehúzással (csak a faluba jutás családonként többezer)?

miért (maf) kell egy alapvetően üdvözlendő dolgot (kártyás rendszer) barom módra átvenni?

miért kell a szerencsétlen és egyben mélységesen tiszteletreméltó borászainkat magyarázkodásra kényszeríteni egy barom helyzettel?

szégyellem magam, hogy épp a semmiről nem tehető borászoknak hisztiztem és sajnálom, hogy egy ilyen tökéletes adottságokkal rendelkező rendezvényt is sikerült elrontani a pénz kedvéért.